Miskolctapolca Barlangfürdő

Miskolctapolca Barlangfürdő – A gyógyító barlang, amely egész évben várja a látogatókat

A Miskolctapolca Barlangfürdő egy egyedülálló fürdőhely, amely egy termálforrások felett elhelyezkedő barlangban található. A barlangfürdő Miskolc egyik legnépszerűbb turistalátványossága. A 30 °C-os vízével és a barlang klímájával gyógyítja a vendégeit. A fürdő sótartalma alacsony, így korlátlan ideig lehet benne fürdeni. A fürdő jelentős része zárt és a víz meleg, ezért egész évben látogatható. 2016-ban elnyerte az év fürdője címet.

A Miskolctapolca Barlangfürdő története: a török uralom után kezdődött a fürdőkultúra

A barlang és a termálforrás már ősidők óta ismert, de Tapolca fürdőhellyé válása igazán csak a török uralom után kezdődött meg. Görömböly apátja 1711-ben vetette fel a fürdőhely kiépítését; orvosokat is hozatott Kassáról, hogy megvizsgálják a víz gyógyhatását. Az építkezést 1723-ban rendelték el. Ebben az időben a tapolcai hidegvizű források vizét is felhasználták, így a hőmérséklete hűvösebb volt, mint a jelenlegi fürdőben. Három medence épült ki fürdőházzal és vendégfogadóval. Ekkor még magában a barlangban nem fürödtek, csak rajta kívül voltak medencék. A század közepére a fürdőhelyet elhanyagolták, az épület is leomlott. Csaknem egy évszázadot kellett várni a fürdőkultúra újabb felvirágzására.

A barlangfürdő fejlődése

1837-ben az új görömbölyi apát felújíttatta és kibővíttette a fürdő épületét. Ekkor épült a gazdagabb fürdővendégek számára az első fedett medence, még mindig a barlangon kívül. A 20. században a terjeszkedő Miskolc megvásárolta a területet a görögkatolikus egyháztól, nemcsak a termálvíz, hanem a hideg vizes források miatt is, melyek napjainkban is a város vízellátásának felét fedezik. Létrejött a Miskolci Vízmű.

A későbbiek során több nyilvános fürdőt is nyitottak. Pávai-Vajna Ferenc geológus már 1928-ban felhívta a figyelmet a barlang vizének jelentőségére, s harcosan kiállt annak hasznosítása érdekében, törekvését azonban teljes mértékben csak több mint harminc év után valósították meg. 1934-ben nyilvánították Tapolcát hivatalosan üdülőhellyé, és 1939-ben kezdték meg egy teljesen új fürdőház építését. Az építkezés közben számos régészeti leletre bukkantak és egy addig ismeretlen, 31,5 °C-os forrás is a felszínre tört. Mivel igen bővizű volt, nagyszabású tervek születtek kiaknázására. A termálfürdőt 1941-ben nyitották meg, de csak 1959. május 14-én került sor a Tavas-barlang Barlangfürdővé való alakítására.

A barlangfürdő mai arca

Azóta több ütemben bővítették. 1969-ben megszüntették a forrástérben való fürdést, hogy a források vizét egy száraz kürtőn át juttassák a barlang csempézett fürdőmedencéjébe. Ezzel egy „dögönyözőt” alakítottak ki. Ekkor épült a szabadtéri medence is, a jellegzetes, kagylószerű tetőrésszel. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Miskolctapolcai-tavasbarlang az 5300-as barlangkataszteri területen helyezkedik el. A barlangnak 5392/1. a barlangkataszteri száma.

Az MKBT Dokumentációs Bizottsága a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja. Az 1980-as években új termeket és folyosókat csatoltak a fürdő eredeti területéhez, és melegebb (34 és 36 °C-os) medencéket is kialakítottak. Az 1998-ban megkezdett fürdőrekonstrukció fő feladata a fogadócsarnok felújítása, az öltözők és a gépek korszerűsítése volt.

A Barlangfürdőben több szobor található, a kupolamedencét például 1967 óta díszíti Szőke Lajos szobrászművész Ősélőlények című, kőből készült térplasztikája.